Mapparendszer kialakítása
A felvételek készítése közben és után könnyen eluralkodhat a káosz. A sok hangsáv már nem fér el monitorunk képernyőjén, folyton görgőznünk, zoomolnunk kell, ami (számomra legalábbis) elég bosszantó. Ezért mindig törekedjünk az könnyen átlátható munkafelületre!
Nevezzük el őket úgy, hogy az a csoportban szereplő elemekre utaljon, pl. Dob, Basszus, Gitárok, Ének. Ezután Shift-tel jelöljük ki azon elemeket, amiket egy mappába akarunk helyezni és húzzuk őket a megfelelő, újonnan létrehozott sáv alá! Ha végeztünk, valahogy így kell kinézni az elrendezésnek:
Ezután az oldalsó görgetősáv alján található "+" jelre kattintva nagyítsuk addig a sávok nézeteit, míg láthatóvá nem válik a jobb alsó sarokban egy kis "mappa ikon"! Ha fölé visszük az egér mutatóját, a mappa ikon fölött megjelenik egy "+" jel. Ha erre rákattintunk, az adott sáv alatt elhelyezkedő összes elem ez alá rendelődik. Ha tovább kattintunk, a "-" jellel pedig feloldhatjuk ezt a kapcsolatot. Ezt alkalmazva alakíthatjuk ki csoportmappáinkat valahogy így:
Ha ezeket a sávokat fajtájuk szerint csoportosítjuk, nagyon megkönnyítjük a dolgunkat. A dobfelvételeket, a basszusgitárt, a gitárokat és az éneksávokat helyezzük egy-egy befoglaló mappába!
Nézzük, hogyan tehetjük ezt meg Reaper-ben:
A már ismert módon hozzunk létre 4 db új sávot!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIZ46zXapCKzWR4hJjiNG6kFlEocp2op-0SUbhoTj8DetU2vo3nx4qD-_gep62Fk_9trvjg1yTVgD3Qwqi1U8f5yyJo8CL8oPj5hOdLNaIJl4bezxKmdRMknL3PSNIUSs9jyNuh59Dicar/s1600/rendszerez%C3%A9s.png)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7oZRlu3jNtV64gRFjhrndK-3iNMiA5h96yslCTyGmARZuM29fkunEEfcblMMktvIW68tdk3wflY-xKuFkYntxVYEKk-GBSeD8yTm_veOJ0dLmg4mZj18SI_r4Rmv9UBoeFhG-Q2wdnvBJ/s1600/rendszerez%C3%A9s2.png)
A képen látható kis nyílra kattintva helytakarékosan, szükség szerint nyithatjuk vagy csukhatjuk a mappákat és a fenti technikát alkalmazva további alcsoportokat is létrehozhatunk, pl külön gyűjthetjük a jobb és bal oldali gitársávokat.
Ezek a mappák tulajdonképpen u.n. BUS-ok, melyek segítségével egy mozdulattal szabályozhatjuk egy teljes csoport hangerejét, szólózhatjuk vagy némíthatjuk illetve úgy effektezhetjük őket, hogy az valamennyi elemre hatással legyen. (pl. zengetés helyezése a dob összes elemére.) A továbbiakba ennek a technikának az alkalmazása nagyon hasznosnak fog bizonyulni a számunkra ;)
Goniométer és korreláció mérő használata sztereó gitársávoknál
Az előző három bejegyzésben (Gitársávok és rétegek 1. rész, 2. rész, 3. rész) felhívtam a figyelmet a monó kompatibilitás és a fázishelyesség fontosságára. Eddig ennek megítélésére csak a fülünkre hagyatkoztunk. Most bemutatok egy olyan eszközt, ami grafikus felülettel is segít az esetleges problémák lokalizálásában. Használatát egyelőre csak a sztereó ritmusgitárokra vetítve szemléltetem, de ez az eszköz a későbbiekben is jó szolgálatot fog még tenni. Ez nem más, mint az u.n. goniométer és a korreláció mérő.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFjvvrBgYtZWqOuTtBTH3uqx7T1ql36PxkhMEWW-_mASSwBqL_6lBdTr5Mtd0FJx8IZGPXa8dVl46se5zs_iY-S03nPOBdCsfFmTIJONNjX2erNahXBsRbVBI0ZljmGnLkfW3qHXCacQPx/s1600/master.png)
Először készítsünk egy gitársáv felvételt! Majd panorámázzuk teljesen balra!
Ezután duplázzuk meg egyedi gitársávunkat. A másolatot panorámázzuk teljesen a jobb oldalra és a fáziskapcsoló gomb segítségével fordítsuk annak fázisát!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5mQC2iGydAIgTlHUHlKVL72GqLKn0S_Rf0uKAEZBps5p4Vjrcf6uzmvl16Xw97VL6a7o1vUG4YLHBXXiPhqcVNhl9-CY8ghq9HXEJR4P9UdiMQ9ksqiw9AO2fNY0VlGN36PTp4U4J9DQR/s1600/korrel%C3%A1ci%C3%B32.png)
Ha csökkentjük az egyik oldal hangerejét, az egymással teljesen szemben álló, vékony vonal megmarad, csak éppen a hangosabb oldal felé fordul. Ez egyértelműen jelzi a fázishibát.
Ha az előző bejegyzésekben taglalt Haas-effektet használjuk, az bár hallható fázishibát okoz monóban, a korreláció mérő mégsem mutat feltétlenül bajt, annak értéke ugyanúgy 0 és +1 közé esik általában. Ami árulkodó, az a goniométer ponthalmaza, ami ekkor egy jobbra-balra ugráló ellipszist formáz. Ez inkább csak akkor szembetűnő, ha a két oldal közti késleltetés elég nagy, így aztán ez sem ad egyértelmű jelet a hibára, csak a monó összegzéskor derül ki a turpisság. Ez is bizonyítja, hogy a saját fülünknél nem létezik pontosabb eszköz :)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJvoX6b1NLeA6c8eIHHGT7wE2IOV6CZB2v6j1TTRt3s6cW2jInPVu3y8ZYXL-BkLabvftbKYnyHumqpjdYCjUrgsAmWIfKr4J0d8a6jts1SS10YjMEAjNZQfIzjVKm1nsjdRNizf_zn7UT/s1600/korrel%C3%A1ci%C3%B33.png)
A korreláció mérő akkor nyújt nekünk komoly segítséget, amikor gitárjainkat a szélesebb sztereó kép elérése érdekében próbáljuk minél inkább széthúzni. Ha folyamatosan 0 alatti értéket látunk, túl messzire mentünk. Ilyenkor vegyünk vissza a széthúzás mértékéből, különben a legtöbb lejátszó, lehallgató eszközökön nem fog szépen megszólalni a mixünk. Arról, hogyan lehet a gitárokat a monó kompatibilitás korlátait betartva szélesíteni, később még lesz szó ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)